Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Smith, Christopher H.

1995. augusztus 23.

Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./

1995. augusztus 23.

Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./

1995. szeptember 8.

Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar.

1995. szeptember 28.

Iliescu elnök szept. 28-án további találkozókon vett részt, szenátorokkal tárgyalt. Mint később a román újságíróknak elmondta, a megbeszéléseken felmérhette a Románia iránti érdeklődést. Megállapította, hogy nem ismerik eléggé az országban végbement változásokat, ezért valóságfeltáró válaszokat adott. David Funderburk képviselő, volt bukaresti nagykövet Christopher Smithszel, a Kongresszus EBESZ-bizottságának elnökével közösen levelet intézett Iliescuhoz, arra kérve, hozzanak határozottabb intézkedéseket Románia demokratizálására. Levelükben sajnálkozásuknak adtak hangot a sajtószabadság hiánya, a lassú privatizálás miatt. - Iliescu szerint az egyetlen románellenes lobbizó Tom Lantos képviselő. Iliescu elnököt szept. 28-án Tom Lantos villásreggelin látta vendégül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1./

1995. november 23.

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

1996. július 8.

Tom Lantos és Philip Crane törvényjavaslata, hogy Románia állandó jelleggel kapja meg a legnagyobb kedvezményt, elbukott. Christopher Smith, a Helsinki Bizottság társelnöke 24 képviselőtársával együtt azt kérte, halasszák el a döntést a romániai választások utánra. Levelükben kitértek a magyar kisebbséget sújtó problémákra: az anyanyelvi oktatás és a magyar egyetem korlátozása, Cseresznyés Pál börtönben tartása. Az ellenzők között volt David Funderbunk volt bukaresti nagykövet is. /Népszabadság, júl. 8./ A Népszabadság nem említi, hogy az amerikai magyar lobby - Lipták Béla kezdeményezésére - hatalmas levélírási kampányba kezdett, több kongresszusi tag támogatását is megszerezték. /Új Magyarország, júl. 8./

1996. július 24.

Az amerikai törvényhozás két tagja, Christopher Smith és Frank Wolf Iliescu elnökhöz és Emil Constantinescunak, az ellenzék vezetőjének írt levélben nehezményezte, hogy az amerikai kongresszus intelmei ellenére a román hatalom választási esélyeinek növelésére használta föl a legnagyobb kereskedelmi egyezmény alkalmazásának megadását. Júl. 24-én Ion Iliescu Emil Constantinescuval és Petre Romannal tárgyalt, majd megállapodtak. Iliescu elnök visszavonja az ellenzékről tett kijelentését, cserében hármasban rögzítették, hogy az amerikai kedvezmény megadása közös harc gyümölcse. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1996. augusztus 12.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tévesnek tartja Christopher Smidt amerikai kongresszusi képviselő értékelését a budapesti magyar-magyar találkozó zárónyilatkozatáról. A Curierul National aug. 10-i számában közölt elemzésében Markó Béla kifejtette, hogy a budapesti nyilatkozat megfelel az európai normáknak és dokumentumoknak. /Népszabadság, aug. 12./

1996. augusztus 12.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tévesnek tartja Christopher Smidt amerikai kongresszusi képviselő értékelését a budapesti magyar-magyar találkozó zárónyilatkozatáról. A Curierul National aug. 10-i számában közölt elemzésében Markó Béla kifejtette, hogy a budapesti nyilatkozat megfelel az európai normáknak és dokumentumoknak. /Népszabadság, aug. 12./

1997. november 24.

A háborús bűnökért elítélt és kivégzett román Antonescu marsall kormányának nyolc tagja számára posztumusz rehabilitációt javasolt, majd az amerikai kongresszus több tagjának tiltakozása nyomán szombaton elállt ettől a szándékától Sorin Moisescu, Románia főügyésze. Moisescu október 23-án nyújtott be semmisségi indítványt az 1941-44 közötti kormány több tagjára a háború után kimondott ítéletek ügyében. A döntés ellen hivatalosan tiltakozott és a román kormányt szándékának megváltoztatására szólította fel Alphonse d'Amato és Christopher Smith, az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnöke és alelnöke, tekintettel arra, hogy az Antonescu-kormány, amelynek a szóban forgó személyek tagjai voltak 1941 és 1944 között, emberiség elleni bűnöket követett el a zsidó állampolgárok elleni pogromokkal, továbbá az Egyesült Államok háborús ellenfele volt. A román főügyész nov. 21-i újabb közleményben - amely azután született, hogy Emil Constantinescu államfő visszatért ázsiai körútjáról - Sorin Moisescu leszögezte, hogy a dossziét újra megvizsgálva arra a következtetésre jutott, az érintett személyek politikai értelemben mégis felelősséget viseltek azáltal, hogy tagjai voltak az adott időpontban az Antonescu-kormánynak. /A hét nyolc napja rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25., MTI, Magyar Hírlap, nov. 24./

2000. március 28.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) márc. 27-i közleményében felszólította a párt tagjait, foglaljanak határozottan állást a Ion Iliescut ért alaptalan támadások ellen. Néhány nappal korábban ugyanis Christopher Smith és Frank Wolf, az amerikai kongresszus képviselői aggodalmukat fejezték ki Iliescu esetleges újraválasztásával kapcsolatban. Az RTDP vezetősége elutasította a Ion Iliescu ellen irányuló "felelőtlen" rágalmakat. Ion Iliescu a BBC-nek adott nyilatkozatában hevesen támadta a két amerikai politikus által tett kijelentéseket. Szó szerint idézték a lapok kijelentését: ha megismétlődnek az ehhez hasonló nyilatkozatok (a Nyugat részéről), "orrba kell vágni őket!" /"Orrba kell vágni a Nyugatot" Az RTDP-t felháborítja az amerikai képviselők figyelmeztetése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2001. augusztus 16.

Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2004. május 13.

Amerikai képviselők a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgetik a washingtoni képviselőházban – tájékoztatott a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány). A restitúciót szorgalmazó javaslatot Tom Tancredo coloradói republikánus képviselő terjesztette be, a társkezdeményezők Christopher Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan ohiói demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségtől és más vallási közösségektől. A volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, eddig az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba. A „román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében, olvasható a határozatban. A dokumentum felszólította Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. /Washingtonban sürgetik a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. július 28.

Aggodalmának adott hangot Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának elnöke a vajdasági magyarságot érintő atrocitások miatt. Felhívta a szerb elnök figyelmét a főképpen fiatalokat érő bántalmazásokra, a temetők meggyalázására, a tulajdon rongálására. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) értesülései szerint az a tény, hogy korábban Tom Lantos, a külügyi bizottság demokrata elnöke, most pedig Smith szólította fel a szerb politikusokat az atrocitások megfékezésére, azt jelzi: fokozódik a külső nyomás Szerbiára. A HHRF évtizedek óta szoros együttműködésben dolgozik a Helsinki Bizottsággal, és jelentései révén folyamatosan tájékoztatja a közép-kelet-európai magyar kisebbségek helyzetéről. Hámos László, az alapítvány elnöke Smith képviselő sürgős közbenjárását kérte a vajdasági nacionalista megnyílvánulások megfékezésére. /Újabb amerikai felszólítás Szerbiának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2013. november 26.

Kiáll majd a Helsinki Bizottság Tőkés mellett?
Az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét buzdította Tőkés László melletti kiállásra az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ). „A visszavonást meg kell semmisíteni” – áll Koszorús Ferenc, a szövetség elnökének levelében. Koszorús kifejtette: Tőkés „bűne” a magyarsága melletti kiállás volt. Az elnök figyelmeztette a jog- védő szervezetet: ha nem fejezi ki tiltakozását a Tőkést ért atrocitások miatt, azt sokan egyfajta belenyugvásként értékelik majd.
Levélben sürgette az AMSZ elnöke az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét, hogy mint az emberi jogok megsértését és magyarellenes jelenséget nyilvánosan vessék fel az általuk vezetett testület nevében, hogy Tőkés László kitüntetésének visszavonását meg kell semmisíteni.
A saját népe melletti kiállás volt a „bűne”
Koszorús Ferenc a Benjamin L. Cardin demokrata szenátorhoz és Christopher H. Smith republikánus képviselőhöz intézett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében emlékeztetett arra, hogy Tőkés püspök a Románia Csillaga érdemrendet a Ceausescu-diktatúra megdöntésében való, rendkívül bátor szerepvállalásáért kapta. Az AMSZ elnöke rámutatott: az európai parlamenti képviselőnek az a „vétke” vezetett a visszavonáshoz, hogy gyakorolta alkotmányos jogait, és kiállt a romániai magyar kisebbség jogai mellett.
A kisebbségek tisztelete a demokrácia alapja
Koszorús a kitüntetés visszavonásának nemzetközi elítélésével kapcsolatban megemlítette azokat a leveleket, amelyeket Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke intézett Traian Basescu román elnökhöz, illetve Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke írt Victor Ponta miniszterelnökhöz. Az AMSZ vezetője elmondta, azt szeretnék a jogvédőktől, hogy „nyilvánosan szólítsák fel Romániát arra, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, beleértve a szólás szabadságát, és legyen méltó ezekhez”. Koszorús hangoztatta, hogy a Helsinki Bizottságnak hallatnia kell a szavát: az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat, az intoleranciát és a nem demokratikus intézkedéseket nem szabad eltűrni.
Hallgatás: beleegyezés?
Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke óva intette a bizottságot a tartózkodástól, jelezte: attól tartanak, hogy a hallgatást egyesek belenyugvásként értelmezhetik, „és ez azoknak az elveknek a további megsértéséhez vezethet, amelyek előmozdításáért a Helsinki Bizottság a felelős”.
A Tőkés László kitüntetésének visszavonásáról közölt határozat ügyében az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) is kifejezte aggodalmát. Ennek a szervezetnek a nevében Maximilian Teleki elnök vasárnap Traian Basescu román elnökhöz intézett levelet.
mno.hu
Erdély.ma



lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998